Miután az ÁNTSZ közleményben tudatta, hogy Magyarországon is árusított termékekeben is megtalálták az 1,3 DMAA (1,3 dimetilamilamin, geranamin, metilhexanamin, dmaa és még ezer néven ismert) vegyületet, plusz hozzátették, hogy ez olyan mint az amfetamin (A spíd, emberek, értitek? Olyan, mint a spíd! Az meg olyan, mint a herion!), nagyjából borítékolható a fogalom nélküli pánikolás a különböző internetes oldalakon és a tévében egyaránt. 

„A népszerű partidroghoz, az amfertaminhoz, azaz szpídhez hasonló anyagot találtak bizonyos táplálékkiegészítőkben az ÁNTSZ emberei” – mondja majd drámai hangon  Marsi Anikó a Fókuszban (vagy akárki más, aki mostanában dolgokat szokott mondani a Fókuszban). Belenéz a kamerába, aztán nyilván lemennek valami edzőterembe a koksztól kipattogzott vállú vastestvérek közé két vágóképért, megkérdeznek az éppen szuperstár toxikológustól valami teljesen irreleváns hülyeséget, esetleg még mutatnak egy aggódó anyukát, aki éppen az idegességtől remegő kézzel dobja ki a gyerek teljesen veszélytelen fehérjeporát és multivitaminjait.

(Közben kiderült, hogy az rtlklubon valóban lement egy összeállítás a hírrel kapcsolatban, itt meg lehet nézni. Olyan sokat nem is tévedtem. Dr. Szabó Enikő, Országos Helyettes tisztifőorvos egyenesen azt mondta, hogy ez egy amfetaminszármazék. Heló, mi? (Azt már csak tényleg zárójelben emléítjük meg, hogy az egy másodpercre bevágott "Crack étrendkiegészítő beírva a google keresőmezejébe olyan magaslata az európai értelemben vett tájékoztatásnak, ami mindenképpen Eötvös Pál etikai vándordíjat érdemel, úgy szakmailag, mint.))

Az 1,3 DMAA-val, pontosabban a betiltásával kapcsolatban egyébként tényleg van pár érdekes mozzanat, de nem az, amit a különösen alultájékozott hazai tévések, és a szerencsétlen, fogalom nélküli ÁNTSZ tisztviselő elmakogott a hírekben.

Az például egy érdekes kérdés, hogy hogy a fenébe létezik, hogy csak most? A WADA 2009-ben a tiltott doppingszerek listájára tette a cuccot. Nem azért, mert veszélyes, hanem azért, mert hamis pozitívot adhat amfetaminra, ami az élsportban nem különösebben vicces.

Kanadában már 2011-ben problémázgattak a dolgon. Az FDA (az amerikai ÁNTSZ) idén áprilisban felszólította az 1,3 DMAA-t forgalmazó cégeket, hogy vagy prezentáljanak megbízható kutatási eredményeket a szer veszélytelenségéről, vagy fejezzék be a terítést. Figyelem: nem azt mondta, hogy fejezzék be, hanem azt, hogy mutassanak be komolyan vehető kutatási eredményeket. Azok ugyanis sem pro, sem kontra nincsenek. Az 1,3 dmaa-ról biztosan annyit lehet tudni, hogy nagyon keveset lehet róla tudni biztosan. 1944-ben szabadalmaztatta az Eli Lilly and Co. gyógyszergyár, orrdugulás elleni szerként, aztán amikor betiltották az efedrint (hasonló okok miatt egyébként), Patrick Arnold Geranaminként levédve bedobta a tápkieg piacra. 

Hogy a nagyon veszélyes szerről az elmúlt majdnem 70 év alatt alig született kutatás, az nem azt mutatja, hogy itt a következő időszak tömeggyilkosával van dolgunk. A szer káros hatásairól kizárólag elszórt és anekdotikus bizonyítékok állnak rendelkezésre, azok is minden esetben a javasolt adag sokszorosának elfogyasztása után, kávé és alkohol mellett eredményeztek problémákat.

A betiltást éppen ezért teljesen fölösleges a szokásos "kiderült egy szerről, hogy veszélyes" narratíva mentén magyarázni. Az 1,3 DMAA semmivel sem veszélyesebb, mint a kávé, vagy a  tea, vagy az efedrin. Nagyjából ugyanaz történik egyébként, mint 2004-ben az efedrin betiltásánál: van egy viszonylag hatékony szer, amit fogyáshoz remekül lehet használni, temogenikus és mentális fókuszt javító hatásai miatt. Páran a nem megfelelő használat miatt rosszul lesznek. Nem megfelelő használat alatt komoly visszaélést kell érteni, tehát a hülyegyerek betol tripla adagot, negyven fokban lemegy amerikai foci edzésre, nem iszik, aztán csodálkozik, hogy nem bírja a szíve. És akkor gyorsan be kell tiltani a cuccot, nehogy más fogyatékos is belehaljon a hülyeségébe.

Jellemzően a fő kifogás az 1,3 DMAA ellen egyébként az volt, hogy noha a gyártók szerint a rózsamuskátli (Pelargonium graveolens) olajából kivont anyagot egy független laboratórium ebben a formájában nem tudta kimutzatni a z olajban, innentől kezdve pedig a táplálékkiegészítői státusz nem vonatkozhat a termékre. Ebbe kapaszkodott az FDA, amikor áprilisban fölszólította a forgalmazókat a kísérletek elvégzésére. És mivel az effajta kísérletek óriási költséget jelentenek, lehetett tudni, hogy a gyártók nem fogják bevállalni, hanem inkább kivonják a cuccot a termékekből.

Úgyhogy a hülyék miatt megint eggyel kevesebb hatékony táplálékkiegészítő van a piacon, a közvéleményt sikerült kicsit fölheccelni, majd az alsóközépkategóriás anyukák és apukák megint ordibálnak a tizenéves gyerekükkel, aki proteint szeretne venni, akik meg tisztában vannak a hülyeség erejével, az első FDA közlemény olvastakor betáraztak annyi jack3d-et, neurocore-t, meg amit éppen szeretnek használni, amennyit az anyagi lehetőségeik engedtek, és azzal kihúzzák a következő nagy dologig.

Meg lett oldva a drogkérdés megint, az ÁNTSZ hátradőlhet, és várhatja a következő forródrótos riasztást az EU-tól, ami fél éves késéssel érkezik majd meg az országba.